A védőnő tehát letiltott minket a mentateáról, mindegy, hogy borsmentalevél morzsácskákból készült vízszinűre főzött, tehát babának való tea volt, és javasolta a Schüssler sóból a magnéziumot. Beleástam tehát magam a Schüssler sók világába, mit hogyan és mikor, és elkezdtük a kúrát.
Az első pár nap nem hozott eredményt, nem lett jobb, és valamivel rosszabb is lett, ahogy kiürült a menta a szervezetéből, és elhagytuk a gripe watert is. Két-három nap után annyira leromlott a helyzet, hogy éjszaka sírásra ébredtünk, a picurka pukizott már éjszaka is, felkelt a hasára, és nem tudta magát visszaaltatni. Egy valamire sosem panaszkodhattam, a babánk végigaludta az éjszakákat, lehet, hogy a nappalok kemények voltak, de éjszaka mintha a pocija lecsendesedett volna, és nem ébredt fel rá. A Schüssler só, mintha beindította volna a folyamatokat. Lehet, hogy ez bevállt egy babának, de nekünk nagyon nem.
Egy hétig próbálkoztam. A végén már volt, hogy a picur az egész éjszakát végigsírdogálta szakaszokban. Csukva volt a szeme, szopizta az ujját, nem is mertem kivenni az ágyból, hogy ne ébresszem fel, de fel-felsírt és ez órákig tartott. Egyszer csak elegem lett, mert a nappalok is megint borzalmasak lettek, és mivel éjszaka sem tudtunk aludni, fogtam és kiöntöttem az aznapra elkészített schüssler só adagot. Elmentem a háziorvoshoz, és megkérdeztem a mentateáról... (folyt. köv.)
